Rólunk

Gyenesdiás község területén 1871-től működött iskola, de szervezett nevelő-oktatómunkáról csak 1873 után beszélhetünk. Ekkor kezdte el a tanítást a Festetics-család által adományozott dézsmaházban Hegedűs György, aki egy osztályteremben tanította az 1-4 osztályt. Ezt az egytanítós oktatási formát 1896-ban váltotta fel a két tanerős iskola. A hatosztályos képzés 1904-ben indult el és 1945-ig tartott. Tehát 1945 előtt már önálló elemi iskola működött a településen. 1945 után az országban újjászervezték a nyolcosztályos általános iskolákat. A központi törekvésen túl, helyi kezdeményezés hiányában Gyenesdiás nem teremtette meg a feltételét annak, hogy a nyolcosztályos általános iskola beindulhasson. A község vezetői belenyugodtak abba, hogy a felső tagozatot a gyenesdiási tanulók a két szomszéd településen, Keszthelyen és Vonyarcvashegyen végezzék el. Ezekben az években a község iskolája tagintézményként működött. 

A következő nagyon fontos dátum a település oktatásügyének történetében 1964, amikor a település önálló iskoláját útjára indították. Ekkor Gyenesdiás lélekszámát tekintve már a keszthelyi járás meghatározó települése. Lakóinak száma 1600 fölötti, az általános iskolások száma pedig több mint 220 fő. A község középpontját a tervezők egy beépítetlen területre (a mai iskola területére) képzelték el megvalósítani. Itt jelölték ki az új iskola területét, melynek tantermei (mindössze 4 tanterem) felső tagozatos tanulókkal népesültek be. Az alsósok régi helyükön maradtak, külön a felsősöktől kaptak elhelyezést. Mindezek mellett az iskola vezetése törekedett arra is, hogy az új iskola esztétikus környezetbe kerüljön. Az erdészettel közösen megtervezték a parkosítását, ekkor kerül elhelyezésre az épület előtt ma is látható szobor, amely Gödörházy Antal vándortanítót ábrázolja. Gödörházy Antal az 1848-as szabadságharc bukása után került a településre. Az oktatás megszervezése ebben az időben, legnagyobb mértékben az Ő nevéhez kapcsolódik. Saját lakóházában tanított, de a településen élő, sokgyermekes családokat otthonukban is felkereste, és ott foglalkozott a gyermekekkel. Az "első" tanító emlékét az utókor tisztelettel megőrizte. Az iskola mellett utcát neveztek el róla. Nevét őrizte az iskola úttörőcsapata, jelenleg is őrzi a működő iskolai alapítvány. Tiszteletére készült stilizált alkotást Kincses Mária szobrászművész készítette 1965-ben.

1973-ban a 3 Balaton-parti község Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök nagyközséggé szerveződött Vonyarcvashegy székhellyel. Ez a döntés meghatározta a következő évtizedek helyi oktatáspolitikáját, amely jellemzően a székhely település érdekeit igyekezett előtérbe helyezni. Ez történt 1976-ban is, amikor iskolafejlesztési igény jelentkezett Gyenesdiáson, melynek következtében újabb küzdelem kezdődött a települések között. A székhelyközség központi szerepéből adódóan próbálta ugyan saját iskolaépítési ügyét a gyenesdiási elé helyezni, de végül 1978 szeptemberében elkészült a gyenesdiási iskola bővítése. Ekkor kerülhetett egy épületen belülre az alsó és a felső tagozat, ezzel az alapfokú oktatás-nevelés alapvető feltételei megteremtődtek a községben. Természetesen ez a fejlődési folyamat tovább folytatódott és az 1978-as bővítést további bővítések követték. Hat évvel később, 1982-ben vált lehetővé, hogy a kazánház helyiségét átalakítva tornaszobát hozzanak létre. Az építés során felvetődött a kérdés, hogy miért ne lehetne a falakat tovább húzni, és felette egy ünnepségek, rendezvények szervezésére alkalmas közösségi teret, egy nagytermet kialakítani. A gondolat megvalósításához hatalmas összefogásra volt szükség (sok társadalmi munkára), de a nagyterem végül elkészült. 

1981-től a fejlesztési pénzek nagy része a vonyarcvashegyi iskola építésére fordítódott, és hasonló volt a helyzet a felújítási pénzekkel is. A gyenesdiási iskola következő fejlesztésére ezért csak 1991-ben kerülhetett sor, már az önálló Gyenesdiási Önkormányzat beruházásával. Ekkor készült el a tetőszerkezet felújítása, a tetőtérben pedig kialakításra került egy 80 m2-es könyvtár, ideiglenesen létrehoztak egy kisebb számítástechnika termet és a leánytechnika oktatására alkalmas szaktantermet, valamint 4 foglalkoztató terem került kialakításra. Gondolva arra, hogy az intézmény hasznosítható legyen nyári üdültetésre, a tetőteret erre a feladatra is alkalmassá tették. Ezek után az iskola 16 osztály elhelyezésére lett alkalmas.

A 2009-es fejlesztést az tette lehetővé, hogy az önkormányzat sikeres pályázattal 200 millió Ft-ot nyert iskolabővítésre. Ekkor került kialakításra az új számítástechnika terem, könyvtár, táncterem, aula, igazgatási helyiségek. A felszabaduló kisebb termekben fejlesztő helyiségeket alakítottunk ki sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulóink számára. Így az osztálytermek, szaktantermek, csoportszobák száma összesen 28-ra emelkedett. Továbbá elkészült a teljes épület akadálymentesítése, korszerűsítve lett a fűtés is. A TIOP pályázatnak köszönhetően korszerű számítástechnikai eszközök kerültek használatba (új asztali számítógépek a gyerekek számára, szavazó- szett, interaktív táblák, stb.) A továbbiakban még egy tornacsarnok megépítése jelent kiemelt feladatot. Az iskola tanulócsoportjainak száma, a településen működő sport szakosztályok sikere (röplabda, kézilabda, foci, asztalitenisz) már indokolja a kicsi alapterületű tornaszoba helyett egy nagyobb tornacsarnok építését.

2007-től intézményfenntartó társulás keretében Várvölgy Község Önkormányzata és Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata közösen oldja meg kötelező közoktatási feladatait. A társulás székhelye Gyenesdiás, Várvölgy telephellyel. Gyenesdiáson, 1-8. évfolyamon, évfolyamonként párhuzamos osztályokban, Várvölgyön, 1-4 évfolyamon összevont osztályokban folyik az alapfokú oktatás összesen 18 tanulócsoportban.

A gyenesdiási Általános Iskola a 2000-ben elkezdődött minőségfejlesztési munkája eredményeképpen, annak folytatásaként 2005-ben sikeresen pályázott a HEFOP 3.1.3 projekt megvalósítására. A program a kompetencia alapú oktatás bevezetését célozta meg. Majd ezt követte 2009-től a TÁMOP 3.1.4-es pályázat, amelynek a célja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széles körű elterjesztése, a kompetencia alapú oktatás implementációja volt. Mindkét pályázat hozzájárult ahhoz, hogy 2011-ben az intézmény sikeres előminősítés után pályázzon a referenciaintézményi szerepkörre: TÁMOP 3.1.7 pályázat révén. A korszerű nevelő-oktató munkát támogató IKT eszközpark bevezetését a Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program (TIOP 1.1.1) biztosította. Ezek a pályázatok, valamint az iskola épületének folyamatos bővülése és korszerűsítése jelentik a keretét a 21. századi elvárható korszerű, hatékony és innovatív nevelő-oktatómunka megvalósulásának, amelynek középpontjában a kulcskompetenciák implementációja áll.